Végre a hétvégére napos időt mondott az időjós. Így elhatároztuk, hogy május.29.-én ellátogatunk a parkerdőbe. Busz indulás előtt 20 perccel már az állomáson voltunk.
Az Európa pékségben vettünk pár péksüteményt az útra. A busz indulás előtt 5 percel már bent állt, így Szabina előrement megvenni a jegyeket, addig Danival a középső ajtóhoz mentünk.
A jegy megvétele után közösen felraktuk Danit a buszra. Szerencsére jól bírta a 15 perces buszozást a kis fiúnk. Leszállás is zökkenőmentes volt Csingerben. Fáradt volt már Danika, mert álltalában ilyenkörül szokott aludni otthon, de most nagyon kíváncsian
nézett kifele. Még nem volt ezelőtt erdőben. Egy jó 20 perc séta után elérkeztünk a Bányászati múzeumhoz. Itt a padnál letelepedtünk, mindenki megreggelizett.Étkezés után folytattuk az utunkat a faházak fele. Amint elértük a faházakat, Danika bebólintott,
azonban mi se tudtunk tovább menni mert az utak járhatatlanok voltak a babakocsi számára. Így visszafordultunk és visszamentünk a múzeumhoz. Dani míg aludt én csináltam pár képet az épületekről, a helyről. Miután felébredt Dani a kiadós alvásból, megvettük a
jegyeket a Bányászati Múzeumba és felfedeztük azt. Mivel csak mi voltunk, ezért kaptunk egy kis történet mesélést is az egész helyről. nagyon érdekes volt látni a sok gépet, amelyekkel a föld alatt fejtettek. A legjobb rész az volt, mikor bemehettünk a bányába
még ha csak 50 méter hosszú is volt, de át lehetett érezni milyen is lehettett a föld alatt. Körübelül 1 óra múzeumozás után indultunk vissza a buszmegállóhoz, mert buszhoz voltunk kötve.
Séta a parkerdőben és a bányászati múzeum megtekintése
